A legújabb kutatások kimutatták, hogy a megnövekedett károsanyag kibocsátás következményei nem hagyják érintetlenül a mezőgazdaságot sem. Nevezetesen azt találták, hogy a széndioxid kibocsátás miatt a gabonák tápanyagtartalma, főleg a fehérjeszintje komolyan lecsökken.1

Manapság az emberiség 76%-a napi fehérjebevitelét növényekből szerzi meg. Amennyiben a népesség az előrejelzések szerint növekszik, 2050-re eléri a 9,5 milliárdot. Ekkor a kereslet már lehetségesen meghaladhatja a gabona termesztés mértékét. Emberek hatalmas tömegei (főleg a fejletlenebb régiókban) válhatnak alultáplálttá a populáció exponenciális növekedésének következményeképpen.

Ehhez a tendenciához, ha hozzávesszük azt, hogy az atmoszférában megnövekedett széndioxidszint a magasabb fehérjetartalmú növényekben, mint a rizs és a búza akár 15%-kal is csökkentheti a fehérjetartalmat, akkor az egy főre jutó tápanyagmennyiség a terményekből jelentősen visszaeshet.

Az emberi szervezetben a fehérjehiánynak számos következménye lehet. Ilyenek például a korlátozott növekedés, szövettani regenerálódás csökkenése és anyagcsere lassulása. Továbbá kutatások kimutatták, hogy a fehérje- és az energiaszegény táplálkozás 2 millió ember halálárért felel évente.2

A tanulmány világosan kimutatta, hogy 2050-re majd 150 millió embert veszélyeztethet a fehérjehiány a megnövekedett CO2 szint miatt. A leginkább érintett termények a rizs és a búza, amelyek a populáció 71%-ának az elsődleges fehérjeforrása. Földrajzilag vizsgálva az eredményeket kijelenthetjük, hogy Indiában több mint 53 millió ember válhat veszélyeztetetté a megnövekedett széndioxidszint miatt. Ez a szám azért ilyen magas, mivel India népessége nagymértékben függ a rizstől. Indiához hasonló helyzetbe kerülhetnek a Dél-Ázsiai országok is, amelyek jelentősen függnek a rizsfogyasztástól. Ugyan Dél-Amerika és a szaharai Afrika alsóbb részei is veszélybe kerülhetnek, az ő fehérjebevitelük inkább a kukoricán és cirokon alapul, mintsem a komolyabban érintett rizsen és búzán.

búza

Bár az ilyen jellegű kutatások száma egyenlőre még alacsony, mindenképpen érdemes megvizsgálni az üvegházhatást okozó gázok mezőgazdaságra és táplálkozásra gyakorolt hatásait is. Egy másik kutatás például a megnövekedett széndioxidszint hatását vette górcső alá a terményekben lévő tápanyagok vonatkozásában. Ez a tanulmány is hasonló eredményre jutott: a vas és cink szintje erősen lecsökkent a magas széndioxidszint miatt.3 Érdemes lenne tehát egyéb tápanyagok reakcióját is megvizsgálni a magas CO2 szint alatt. A helyes táplálkozás igenis nagyon komoly feltétele az egészséges élet kialakításának, így komolyan kell vennünk a tudományos kutatásokon alapuló eredményeket.

Források:

  1. Medek, Danielle E., Joel Schwartz, and Samuel S. Myers. “Estimated Effects of Future Atmospheric CO 2 Concentrations on Protein Intake and the Risk of Protein Deficiency by Country and Region.” Environmental Health Perspectives87002: 1.
  2. Black RE, Allen LH, Bhutta ZA, Caulfield LE, de Onis M, Ezzati M, et al. 2008. Maternal and child undernutrition: global and regional exposures and health consequences. Lancet 371(9608):243–260, PMID: 1820756610.1016/S0140-6736(07)61690-0.
  3. Myers SS, Zanobetti A, Kloog I, Huybers P, Leakey AD, Bloom AJ, et al. 2014. Increasing CO2threatens human nutrition. Nature 510(7503):139–142, PMID: 2480523110.1038/nature13179.
Translate »
email_normal

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrisseb hírek, érdekességek és ajánlatok a mezőgazdaságról egyenesen az Ön postafiókjába!

Gratulálunk, sikeresen feliratkozott