A melegrekordokat döntögető idei tél aggodalomra adhat okot a mezőgazdaságban és a gyümölcsösökben. Az enyhe időjárás komoly fejtörést és anyagi károkat is okozhat a gazdáknak.

Tél közepe felé haladva, kora tavaszi időjárással találkozunk, amelyre a gazdák és a növények egyaránt nem tudnak felkészülni. A probléma következményei rendkívül súlyosak, hiszen szerényebb termésmennyiség mellett növényvédelmi szempontból is plusz kiadásokkal párosulhat a szokatlan időjárás. A problémákat két csoportra lehet visszavezetni, a túl korán meginduló élettani folyamatokra, illetve a kártevőkre.

Korán meginduló élettani folyamatok

Az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárása sok, eddigiekben ritkán tapasztalt problémát, nehézséget gördít a termelők elé, ugyanis a növények téli nyugalmi állapotát alaposan megzavarja az hőmérséklet. A lombhullástól a kihajtásig tartó időszakot nyugalmi állapotnak nevezzük. Ez idő alatt növénynek van ideje erőt gyűjteni a következő termés előtt. A probléma akkor jelentkezik, amikor a viszonylag gyenge tél miatt idő előtt indulnak meg a növényben bizonyos folyamatok.

Az áttelelő növények (álló kultúrák, őszi búza, őszi árpa, évelő dísznövények) életciklusuknál fogva az ideális termésmennyiség eléréséhez egy bizonyos hosszúságú nyugalmi időszakot igényelnek. Ha ebből a nyugalmi állapotból túlságosan korán élednek fel a növények, elkezdődik a rügyfakadás, a nedvesség keringetése, akkor egy későbbi fagy óriási károkat tud okozni a védekezni nem képes növényben.

A növények fagytűrő képességét a cukortartalom határozza meg. Minél több cukrot halmozott fel a növény, annál jobban tűri a fagyot. Nyár végétől a növény folyamatosan növeli a keményítőtartalmát, amelyet télen cukorrá alakít. A folyamat természetesen visszafelé is lejátszódhat: az enyhe tél miatt a cukor idő előtt kezd el visszaalakulni cukorrá. A probléma akkor kezdődik, amikor az enyhe időjárást hidegebb időszak követ, tehát drasztikusan ingadozik a hőmérséklet. Ekkor a növényben a keményítővé visszaalakult cukor nem képes megvédeni a növényt a fagytól, és a sejtjei jelentősen károsodhatnak.

Ezzel párhuzamosan, a gyümölcsfákban az enyhe időjárás miatt megindul a nedvkeringés. Amennyiben ebben az időben egy tartósabb fagy érkezik a térségbe, a fák el is fagyhatnak. A korai meggyfajtáknál a február végén szokásos hajtásnövekedés, rügynövekedés már most megfigyelhető. Itt egy drasztikus és rövid idő alatt lejátszódó hőingadozás veszélyes lehet nem csak a termésre, de a fára is.

Az álló kultúráknak a termését még nem fenyegeti veszély a fagy miatt, de ha ez a tendencia marad, az itt is komoly gondokat fog okozni.

Kártevők

Egy átlagos növényvédelmi helyzet kialakulásához szükség van egy 10-15 napos folyamatos kb. -10 ⁰C-os napi átlaghőmérsékletre. Ez kellőképpen képes megritkítani az áttelelő rovarokat, atkákat és gombákat. Ennek hiányában korai, robbanásszerű infekciókra, inváziókra számíthatunk. Ha marad a száraz, meleg idő, az áttelelő takácsatkák, molytetvek populációja nagy arányban túléli a leghidegebb hónapokat.

A hajtatásos kultúrák esetében is beszélnünk kell erről a tendenciáról. A talajban áttelelni képes fonálférgek a megszokottnál jóval nagyobb egyedszámban kezdhetnek tavasszal szaporodni és károsítani. A hajtatott zöldségeknél (főleg fólia alatt), a napfény hiánya is gondot okoz.

Ezzel párhuzamosan a repcéken komoly phomajárvány kezd kialakulni, míg Az őszi búzánál, -árpánál a rozsdabetegségek fognak kihívást jelenteni. Az árpáknál (őszi, tavaszi) a korai levéltetű-fertőzés és az általa okozott vírusfertőzések felbukkanására kell felkészülnünk.

A szántóföldi kultúráknál már most látható, hogy jelentős növényvédelmi költségnövekedéssel kell számolni. Ezt a pénzügyi tervezésnél mindenképpen figyelembe kell venni.

A lényeg tehát az, hogy gyakran ellenőrizzük növényeink állapotát, és ne várjunk a beavatkozással, amikor szükséges. Gyors és szakszerű tanácsokért látogassanak el hozzánk a mályi, illetve detki telephelyeinkre, ahol növényorvosaink segítenek Önnek.

Translate »