A technológia fejlődése a mezőgazdaságban mindig is nagyon fontos volt, nincsen ez másképp manapság sem. A precíziós gazdálkodás a következő nagy fejlesztési irány, amellyel minden sikeres és versenyképes gazdaság vezetőjének komolyan kell foglalkoznia.
Az elkövetkező évtizedekben a mezőgazdaság szerepe a világon erősen fel fog értékelődni. Ennek oka a népesség robbanásszerű emelkedése és a növekvő kereslet élelmiszerek iránt. Ahhoz, hogy a megnövekedett elvárásoknak meg tudjunk felelni, és felül tudjunk kerekedni a fokozatosan változó és sokszor kiszámíthatatlan időjárási körülményeken nagy segítséget jelentenek az új technológiai megoldások.
A Dolgok Internete
A világ nagyon rövid időn belül gyökeresen meg fog változni az Internet of Things-nek, magyarul a Dolgok Internetének köszönhetően. A technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy számítástechnikai eszközöket kapcsoljunk össze egy komplex hálózatba, amelynek hihetetlen gyakorlati előnyei vannak. A fizikai eszközök szenzorokkal, szoftverekkel és elekrtonikával vannak ellátva, amelyeknek köszönhetően folyamatos adatot gyűjtenek, továbbítanak és dolgoznak fel a nap minden másodpercében. Óriási adatmennyiségek állnak majd rendelkezésünkre olyan dolgokról, amelyek mérése eddig nem volt megvalósítható. Többé már nem lesz elérhetetlen feladat olyan komplex rendszereket pontosan átlátni, mint például egy város áramhálózata, egy óriási gyár működése, stb. Az óriási adatmennyiség rávilágíthat olyan változtatásokra, amelyek sokkal hatékonyabbá és eredményesebbé tehetik a folyamatokat. Az eredmény elképesztő. Eddig sosem látott hatékonysággal, pontossággal és gazdasági előnyökkel tudjuk elvégezni ugyanazokat a feladatokat a rendszer segítségével. A hatása minden iparágat gyökeresen megváltoztat, ami alól a mezőgazdaság sem kivétel. A mezőgazdaságban ezt a fajta technológián és adatgyűjtésen alapuló gazdálkodást precíziós gazdálkodásnak nevezik.
A Dolgok Internete olyan fejlődés, amelyről senki sem szeretne lemaradni, aki versenyképesen képzeli el magát a következő évtizedekben. Éppen emiatt az IBM szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek a Dolgok Internet-ére, és az alábbi becsléssel szolgáltak a mezőgazdaságot illetően1. Globális szinten a precíziós gazdálkodás mintegy 70%-kal képes növelni az élelmiszertermelést 2050-re. Míg 2000-ben egyáltalán nem alkalmazták a gazdaságok a hálózatba kapcsolt műszereket, 2025-re a világon lévő 525 millió gazdaság összesen 600 millió olyan szenzort, elektronikus egységet fog használni, amelyek összeköttetésben állnak egymással. Ez a szám 2035-ra a 2020-as érték háromszorosára növekszik, majd 2050-re elérheti a 2 milliárd összekapcsolt eszközt. Ennek eredményeként sokkal nagyobbak lesznek a termésátlagok, javulnak a termésminőségek és a költségkontroll is.
Valós idejű adatok
Gondoljunk csak bele, hogy dinamikus, valós idejű adatokkal a birtokunkban, mennyi kárt és váratlan eseményt el tudtunk volna kerülni. Ha percenként megkapjuk a legfrissebb időjárás előrejelzést, tudjuk az aktuális minőségi paramétereit a talajnak, vagy esetleg számos kérdéses területet megnézhetünk dronunk kameráján keresztül, akkor sokkal pontosabban meg tudjuk tervezni mondjuk az aratás, vagy vetés időpontját. Hihetetlen összegeket meg tudunk spórolni, ha időben reagálunk az eseményekre. Nem érdemes lemaradni a befektetésről és a technológia kiaknázásáról, ha növekvő termésátlagokat szeretnénk elérni.
Kártevő menedzsment és kontroll
Hortibot – gyomkiszedő robot
A kártevők gyakran tönkreteszik a gazdák kemény munkáját súlyos anyagi károkat okozva. A Dolgok Internetének erre is van megoldása, nevezetesen az, hogy a szenzorok hálózata monitorozza, szkenneli a környezeti paramétereket és a növény növekedését. Ezen kívül más szenzorok képesek megjósolni a kártevők mozgását is. A gazdák pontosan figyelemmel tudják követni kártevők mennyiségét, mozgásuknak az irányát, és ki tudják számolni merre fognak haladni a kártevők. Ez egy nagy gazdaság esetén a gyors reagálás hihetetlen sok kárt el tud hárítani.
A képen látható Hortibot a dán Aarhus Egyetem által fejlesztett robot, melynek célja a gyomok eltávolítása, vagy permetezése. Előnye, a nagyobb permetező gépekkel szemben az, hogy kicsi és könnyű, ezáltal nem tömöríti össze a talajt. Továbbá szenzorainak köszönhetően csak azokat a területeket permetezi le, ahol gyomok találhatóak. Ennek köszönhetően kevesebb vegyi anyagot juttat a környezetbe, amellyel erőforrásokat spórol meg, és kevésbé károsítja az egészséget.2
Víz menedzsment
A gazdálkodás egyik kritikus kérdése a víz. Ha a rendszerek már teljes gőzzel fognak működni, megvan bennük a potenciál arra, hogy évente 190 milliárd liter friss vizet spóroljanak meg globális szinten. Mivel a növényeknek nem kedvez sem a túl magas sem a túl alacsony folyadékellátás, a rendszer feladata lesz az optimális szinten tartani a talajban a nedvességet. Ezt úgy éri majd el, hogy a földben lévő szenzorok mérik a talaj nedvességtartalmát, amelyet természetesen a növény folyadékigényével és az időjárási változásokkal összevet, majd eldönti, hogy kell-e illetve, hogy mennyit kell öntözni a gazdaság egyes területein.
A szárazabb területeken a víz szűk keresztmetszet, nincsen belőle elég. Ezeken a részeken a rendszer kiszámítja az optimális öntözési stratégiát, ezzel maximalizálja a profitot.
Jelenlegi helyzet
A magyar mezőgazdaságban a gazdálkodások nem igazán használják még a rohamos tempóban növekvő hatékonyságnövelő fejlesztéseket, mint például a precíziós gazdálkodást. Bár egyre többen kósolgatják a precíziós gazdálkodás lehetőségeit, a fő célja a gazdáknak még mindig a költségek lefaragása. A technológiafejlesztés, vagy az emberi erőforrás tudásszintjének a növelése háttérbe szorul, holott utóbbiak legalább annyira fontosak, mint a költségek alacsony szinten tartása.
Szakmai becslések szerint a magyar mezőgazdaság átalakítása a precíziós gazdálkodásra mintegy 300 milliárd forintos fejlesztés lenne.
Magyarországon jelen pillanatban kb. 40 ezer hektárt művelnek precíziós technológiát alkalmazva, amely elenyésző a több mint 5 millió hektáros mezőgazdasági területhez képest. Az arány jelenleg elenyésző a magyar mezőgazdaságban, amelynek számos oka lehet. Egy biztos, ha versenyképesek akarunk maradni a mezőgazdaságot tekintve, akkor nem maradhatunk le a technológia nyújtotta előnyök kiaknázásáról. Egyenlőre még nem nagy a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest, azonban nem szabad a szőnyeg alá söpörni ezt a kérdést. Az áttérés lassúsága nem feltételenül a gazdák hozzáállásában keresendő az újszerű technológiával szemben, hanem annak jelentős forrásigényében. Szakmai becslések szerint ugyanis a magyar mezőgazdaság átalakítása a precíziós gazdálkodásra mintegy 300 milliárd forintos rendkívül komplex fejlesztés lenne, amely a folyamatok és gépek szinte minden elemét érintené. Ezen kívül az eszközöknek szélesebb körben elterjedtebbé és megbízhatóbbá kell válniuk, ahhoz hogy eredményesen át tudjon állni a mezőgazdaság a használatukra.3
Nemzetközi szinten az Amerikai Egyesült Államok vezeti a rangsort a precíziós gazdálkodás terén. A technológiai előnyüket a termésátlagok is jól mutatják. Az USA-ban hektáranként 7.340 kg gabonát termelnek meg, míg a globális átlag 3.851 kg / hektár. Természetesen gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez nem kizárólag a fejlettebb technológia miatt van, hanem számos más tényező is hozzájárul az előnyükhöz termésátlagok esetében.4 Egy dolog biztos: azok, akik fejleszteni szeretnék gazdaságukat, és versenyképesek szeretnének maradni hosszútávon is, azok nem húnyhatnak szemet a precíziós gazdálkodás fölött.
Forrás:
